Az időjárás a fordítóirodák réme

Akár vicces, akár nem, de nem csak a fagyi fogy jól a napsütésben, hanem a fordítás is. De semmi gond, ilyenkor jöhet a rém unalmas nagyszerű adminisztráció, és a hátország rendbetétele: számlázás, elszámolások jóváhagyása, blogbejegyzések megírása, régóta halogatott telefonok megejtése, webes fejlesztések, régi ötletek leporolása, stb. Egyetlenegy dolog veszélyes ilyenkor: azt gondolni, hogy mindig így lesz. Mert a baljós csendet mindig valami nagy durranás követi. Ahogy (egy másik) kollégám mondta: „a fordítási megbízások olyanok, mint a csajozás: vagy semmi nem jön össze, vagy minden összejön”. Szóval, a nyugalmas időszakokban tegyünk csak rendet, mert biztosak lehetünk benne, hogy fordítóirodánk hamarosan ismét a feje tetejére áll majd. (Az egy másik kérdés, hogy az adminisztrációt sem kedvelem – hihi). Gróf Széchenyi Zsigmond írta egyik afrikai vadászata során, hogy a szavannákon minden izgalmas percre 100 unalmas perc jut. Tehát, amikor a vadász már majd megőrül a semmittevéstől, és az utolsó lábkörmét is lenyírta, és semmi sincs már, amit le ne porolt volna, össze ne hajtott volna az unalomtól, akkor… nna, már nem is tudom, mi van akkor. De nálunk, itt a fordítóirodában most ez van. De nem baj. Nem esik már soká az eső.